Természetesen engem sem hagyott hidegen a Visual Studio 2010 kiadásra jelölt verziójának megjelenése. A letöltés gyorsan megvolt, az telepítéshez azonban el kellett távolítani az előző, Beta 2-es verziót – az upgrade lehetőség hiánya megszokott a beta vagy CTP jelölésű termékeknél. Nosza, uninstalláljunk!
Control Panel, Programs and Features, VS 2010, remove. A fenti állapotig sikerült eljutni körülbelül 1 perc alatt, aztán vége. Vártam 10 percet, hátha lesz valami, de nem. Hát jó, akkor elő kell venni a sok éves szakmai tapasztalatot és profizmust: ezt bizony újra köll indítani!
Sajnos a csodafegyver nem segített. Ugyanebbe az állapotba jutottunk. Ide finomabb műszerek fognak kelleni!
Az feltűnt, hogy az alkalmazás nem fagy le a szó klasszikus értemében: valószínű mindenki ismeri a “nem válaszol” állapotot, amikor se kép, se hang. Na, itt nem ez volt: ez valamit molyolhat a háttében, de se a procit nem tekeri, se a memóriát nem zabálja, se őrületes I/O-t nem produkál a Task Manager szerint.
Meg kéne tudni, mivel molyol az alkalmazás. Erre kiváló eszköz a Sysinternals utilitik közül a Process Monitor. A mellékelt képen látszik, hogy a setup.exe valamiért szerelembe esett a Z: meghajtómmal, és mindenféle temp fileokat pakol oda. A dolog szépséghibája, hogy az én Z:-m egy WebDav-on keresztül hálózati meghajtóként felmappelt dokumentumtár, ami sok mindenre jó, speciel nagy mennyiségű, relative kis fájl tömeges, gyors létrehozására, olvasására, törlésére teljes mértékben alkalmatlan.
Az igazi vicc, hogy amolyan harctéri sebész módjára szépen lecsatoltam a Z: meghajtóm – a setup.exe leállítása nélkül. Az még kicsit próbálkozott, aztán mikor belátta, hogy volt zé, nincs zé, szó nélkül továbbfutott, és néhány perc alatt eltakarította a Visual Studio 2010 Beta 2-t.
Remélem így én is hamarosan csatlakozhatok az RC sebességéről, stabilitásáról áradozók egyre népesebb csoportjához! :)